A PUSKÁS Ferenc hagyaték, kortárs művészek reflexióival

BARTALUS Sándor | BADITZ  Gyula | ERDÉLYI Gábor | NEMERE Réka | 

PODMANICZKY Ágnes | PPP/BAKOS Gábor |TIBOR Zsolt

A VILTIN Galéria e rendhagyó nyári kiállításán bemutatja a PUSKÁS Ferenc hagyaték legjelentősebb, és Puskás személyéhez leginkább köthető tárgyait. Hét képzőművész bevonásával hidat épít a kortárs művészet és e halhatatlan emberi - és sportteljesítmény között. A zárt magángyűjteményből kölcsönzött hagyaték egy, a művészeti és sporttörténeti szempontokat is figyelembe vevő válogatás után kerül bemutatásra. Így a nagyközönségnek egyedülálló lehetősége van olyan, korábban még nem látott relikviák megtekintésére, amelyek az egyetemes sporttörténetnek és Puskás Ferenc életének is nagy jelentőséggel bíró darabjai. A művészek tiszta reflexiói a hagyaték eddig még nem látott oldalára is fényt derítenek.

A képzőművészeti tevékenység sok mindenben hasonlít a futballhoz. Először is játék, amely szenvedéllyé is válhat, főleg ha a profi művészetről beszélünk. Márpedig Puskás Ferenccel csakis a magyar kortárs művészet válogatottan jó képviselői állíthatók egy pályára. A VILTIN Galéria ezen kiállításán szereplő művészek azon túl, hogy saját területükön kétségtelen eredményeket produkáltak, a labdarúgás iránt is magas szintű érzékenységet mutatnak. Közülük vannak, akik heti rendszeres testmozgásuknak választották a futballt, amely olykor jóval több is lehet, mint pusztán sport; vagy közvetlenül a művészetük tárgyaként, inspirációként használják azt. A kortárs képzőművészeti szintéren szereplő Puskás Ferenc egy, ez idáig még nem tárgyalt kontextust mutat be: Egy kimagasló sportteljesítmény eszmeiségével és elkötelezettségével nem csak a maga területén produkálhat követőket, hanem a társadalom, kultúra más szegmenséből is, így a képzőművészet területéről is, ezzel jelezve kultúránk egységének jelentőségét. A PUSKÁS Ferenc hagyaték egy, a művészeti és sporttörténeti szempontokat is figyelembe vevő válogatás után kerül bemutatásra, így minden kiállított tárgy különös jelentőséggel bírt a kiváló sportoló életében és a művész szemével is érdekes, amelyre reflektálhat, és valami folytatólagosat hozhat létre. Így történt ez TIBOR Zsolt esetében is, akinek volt alkalma személyesen találkozni Puskással és legendás játékostársával, Alfredo Di Stefano- val. E találkozás emléke közvetlenül felfedezhető TIBOR Zsolt legújabb installációjában és rajzaiban. TIBOR munkái papír vagy vászon alapúak, de gyakran készít falrajzokat, installációkat. Művei körbejárják a rajz, mint médium új viszonyulási pontjait a kortárs képzőművészethez. TIBOR Zsolt a cselekvő, aktív embert vizsgálja. Művei alapját a szeriális, naplószerű, automatikus rajzolás adja. Használ ceruzát és grafitot, de nem a megszokott módon. Munkáiban gyakran látunk stencil és sablon nyomokat, de nem azt ábrázolják, amire készültek. BAKOS Gábor, a Personal Press Project felelősének művei alakított festővászonból készült pszeudó futball labdák, melyek első ránézésre megdöbbentő hasonlóságot mutatnak másolatuk tárgyával, viszont funkcionálisan hasznavehetetlenek. Ellenben mint műtárgy, jól szervesülnek a művészettörténeti előképek sorába és jelen kiállításunk terébe. Kiegészülnek a focimeccsek állandósult és fontos kellékével, a zászlóval. Az összképet jól árnyalja a küzdőteret és sportpályákat gyakran művei tárgyának választó festő, PODMANICZKY Ágnes. Ereje abban rejlik, hogy egyéni vizuális eszköztárával és puszta érzékenységével megidézi számunkra a nyári tengerpart vagy egy futballstadion jellegzetes hangulatát. NEMERE Réka szereti minél nyitottabban kezelni a művészi kiindulást és lehetőséget biztosítani a körülmények hatásának. Legújabb festményei témáját focipályák adják. Ezek mint "körülmények" egy besztercebányai művésztelepet övezve váltak festészetének tárgyává, és évekig meg is határozták azt. Visszafogottságukkal és tiszta küzdőteret idéző formavilágával szinte emléket állít Puskás személyének, nagyságának ERDÉLYI Gábor, aki olyan korai műveiből válogat, amelyek régen voltak bemutatva hazánkban. ERDÉLYI időtlen, tárgynélküli világa alkalmat ad a csöndes tisztelgésre. BARTALUS Sándor szobrászati jelenléte a humor művészi eszközét is használva, a foci legjátékosabb oldalát ragadja meg a rá és Puskásra is egyaránt jellemző tiszta könnyedséggel. BARTALUS a hazai művészetben gyakran jelenlévő iróniával és posztkonceptuális művészeti eszközökkel juttatja el a nézőkhöz summás, filozófikus üzeneteit. BADITZ Gyula kifejezetten erre a kiállításra készült kisplasztikája eltér az "alkimista" kísérletező művész korábbi műveire jellemző titkos mechanizmustól. Most bátran megragadja a futball könnyed játékos oldalát, megőrizve a szobrászatára jellemző szellemi mélységet. A kiállított művek összessége mementóként emlékeztet az Aranycsapat és Puskás Ferenc kimagasló emberi- és sportteljesítményére. A művészet a küzdelmek legnemesebbike. A művész minden egyes mozzanata előtt megküzdi a maga kicsiny csatáját és csak utána hoz döntést. A mű, mint ezen döntések sora, meghatározza a művész egész énjét és lenyomatául szolgál annak.