SZENTPÉTERY Ádám VILTIN Galériában rendezett első egyéni kiállítása, a GEOCODE 5, az elmúlt másfél évtized emblematikus munkáiból mutat be válogatást. A tömör, enigmatikus címválasztás mögött SZENTPÉTERYnél minden esetben az adott tárlaton szereplő egyik mű címe áll, így a GEOCODE 5 esetében is. Nem véletlen a címadó festmény kiválasztása sem, hiszen analízise során találkozunk a művészre jellemző szemléletmód minden jelével: gesztus, kétpólusú színhasználat és a Jackson Pollocktól eredeztetett és az op-artban Bridget Riley által elsőként alkalmazott sokfókuszú térképzés.

Bár a szlovák művészeti reprezentációban az 1980-as éveket követően túlsúlyt képeznek a figurális alkotások, SZENTPÉTERY Ádám következetes nonfigurális munkája mára emblematikussá vált és a kortárs szlovákiai képzőművészet origója lett. 

Festészetének alapja a klasszikus modern (avantgárd) konstruktívizmus, amelyet a hetvenes évek magyar neoavantgárd geometrikus festészeti nyelvével ötvöz. Életművét így egy szélesebb magyar, kelet-európai festészeti tradíció folytatásaként tekinthetjük. Nagy, homogén felületekkel komponált táblaképei és azok tiszta színei kontextusba helyezhetők Imi Knoebel konkrét, minimalista festészetével. A centrális és decentrális kompozíciók egyensúlyának vizsgálatára épülő négyzetes festményei és a 2007-től egyre gyakrabban készített tondóinak vizualitása, azok optikai illúziója Victor Vasarely op-art festményeivel állíthatók párhuzamba.

A művész pályája a táj és a figura geometrizáló redukciójával indult az 1980-as években, amely az évtized végére letisztult absztrakt formanyelvvé alakult át, ahol a vonal, a szín és a felület képrendszerének elsődleges építőelemei. Tematikusan a racionális kompozíciós egyensúly, a szerialitás elve, valamint a matematikai kombinációk formai lehetőségeinek keresése foglalkoztatja. Alkotói periódusai nem lineáris sorrendben követik egymást; párhuzamosan áramlanak, átfedik egymást, vagy egy későbbi időszakban más, átalakított alakban jelennek meg. A szimmetriának, amely művészete egyik meghatározó kompozíciós elvévé vált, 1993-tól szentel megkülönböztetett figyelmet.

SZENTPÉTERY munkásságának korai időszakától kitüntetett szereplője a szabadkézzel húzott, maszkolásmentes, fegyelmezett gesztus. Művészetének ezen eleme folyamatos változáson esik át, de a mai napig megőrizte jellegzetességét, amely az egyenes vonalú, lassan elhalványuló függőleges, vízszintes, vagy átlós vektor ábrázolása a festmény felületén. Modern, konstruktívizmusból levezethető festményeinek egyik része jellemzően a tisztaszínek alkalmazását priorizálja (Network, Covid), míg a másik (Geocode ciklus) a 17.-19. századi tájképek színvilágára alapoz, ahol a krómoxidzöld, barna, tört kobalt és ezek szabadgesztusú keveredése adja festményeinek hátterét, amelyet fehérrel, vagy feketével "megüt", befed a művész.

A GEOCODE 5 kiállítási anyaga két részből áll. Egyik fele a függőleges és vízszintes gesztusok kiegyensúlyozott struktúrája által feszítetten statikus, míg a másik fele a gömbfelszínként vetülő projektív geometria által mozgásban van.  

Az elmúlt tíz évben SZENTPÉTERY egymással párhuzamosan futó ciklusainak két emblematikus programja - a Network és a Geocode, amely a kiállítás gerincét adja - kiegészül a Covid 21 című alkotással. Az életművén belül atipikus Covid sorozat darabjai 2020-2022 során készültek, mementóként dokumentálva a század legnagyobb járványát. A tondók színhasználatukban maradnak a klasszikus modern (avantgárd) tiszta színeknél, viszont festésmódjukban és kompozíciójukban számos jellemzőben eltérnek a többi alkotástól. A Covid 21 vörös mintái egymástól elválasztva, elszigetelve lebegnek a végtelenített térben, ezzel megszakítva a művészre jellemző összekapcsolt, hálózatos struktúrát. 

SZENTPÉTERY Ádám (*1956, Rozsnyó, Szlovákia; Rozsnyón és Kassán él és dolgozik) festőművész, művészetpedagógus, évtizedek óta a szlovákiai magyar és a szlovák kortárs képzőművészeti színtér egyik legmeghatározóbb alakja.

Művészeti tanulmányait 1971-1975 között a Kassai Képzőművészeti Szakközépiskola grafika szakán végezte, majd 1976-1982 között a Pozsonyi Képző és Iparművészeti Akadémia monumentális festő szakán tanult és szerzett diplomát. 1984-1992 között tíz köztéri murális művet készített a volt Csehszlovákia területén.

1999-ben a Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Tanszékének egyik alapítója. 1999-2021 között a Képzőművészeti és Intermédia Tanszék festészeti stúdió-vezető tanára, 2004-es habilitálását követően egyetemi docens, majd 2006-2012 között a Képzőművészeti Tanszék vezetője. Számos ösztöndíj és díj mellett 2000-2022 között két alkalommal nyerte el a Legjobb Szlovák Festmény díjat. 2007-ben Munkácsy-díjban részesült.

Művei a hazai és külföldi magángyűjtemények mellett megtalálhatók számos közgyűjteményben: Slovenská národná galéria (Bratislava SK), Tartanská galéria (Poprad SK), Kortárs Magyar galéria (Dunajská Streda SK), Galéria umelcov Spiša (Spišská Nová Ves SK), Galéria Jána Koniarka (Trnava SK), Oravská galéria (Dolný Kubín SK), AVS (Praha CZ), Wannieck Gallery (Brno CZ), Miskolci Galéria, Magyar Nemzeti Bank, Budapest.